2019. január 18., péntek

Februári előadások

Februárban két előadásom lesz, az első tehetséggondozás:

Febr. 10., vasárnap 10-12 óra - Bontsd ki a lehetőségeidet!

A Kreatív élettervezés sorozat utolsó alkalmához értünk. Ez most is önismereti kört tartalmaz, hiszen mindenki a saját életterveit rendezi közben. (Önállóan is hasznos útravaló, a korábbi beszélgetések nélkül.)

"A Kreatív élettervezés záró alkalmán a jövőről beszélgetünk. 
Egy nagyszerű önismereti kalandra indulunk, ahol kikristályosodhat az életterv, elgondolkozhatunk a "miért" és "hogyan" kérdéseken. Hogyan lehet felismerni a lehetőségeket íróként (vagy a művészeti águnkban)? Mire érdemes az életet alapozni, és mire nem? Milyen hosszú távú cél reális?"


A másik előadás szerkesztői téma: 

Febr. 24., vasárnap 10-12 óra - Mitől jó egy mese?

"Mivel tudsz lebilincselni gyereket és felnőttet? Mit értünk a mesék kapcsán dramaturgiai íven? Milyen célcsoportok vannak 12 éves kor alatt? Miért lehet, hogy a gyerekünk imádja a mesénket, de a kiadók nemet mondanak rá? Mit értünk nyelvi szint alatt a mesekönyvek kapcsán? Mit néznek a kiadók a mesekönyvek értékelése során?"



A blog fejlécében készítettem egy új aloldalt, Aktuális előadások címmel, ahol egy helyen van, mikor milyen témáról beszélek. Szeretettel várok mindenkit :)


2018. december 29., szombat

Előadás: A kreatív élet titkai

Szeretettel várok minden írót, és egyéb művészt, akinek még nem tisztultak le a jövőbeli tervei.

Hova fér bele az alkotófolyamat az életvezetésbe? Hogyan tudunk különböző utak között dönteni? Kell-e dönteni?
Tudjuk-e, milyen támogató és hátráltató hatások érnek, akár szakmailag, akár emberileg? Hogyan ragadjuk meg a fejlődési lehetőségeket?
Milyen életútra vágyunk a mélyben? És hogyan tudjuk ezt  megvalósítani?

Számos hasonló kérdést járunk körbe. Nem előadás lesz, hanem a saját vágyak tudatosítása. Megnézzük a tehetséggondozás szemszögéből azt, hogy kik vagyunk, és merre haladunk.

Részletek a Facebookon.


2018. december 11., kedd

A japán kifejezésekről, avagy hogyan borzoljuk fel a kedélyeket?

Az idei év egyik izgalmas szerkesztési kérdése a Rókatündér regényhez kapcsolódott. Hogyan írjuk a benne szereplő japán kifejezéseket? 
Látszólag egyszerű a kérdés. A nyugati könyvkiadásban legtöbb helyen a japán szavakat a Hepburn-féle szótárra alapozzák. A lényege, hogy az ezernyolcszázas években a japán kifejezéseket átírták latin betűkre, majd utána magyarra. (Persze, ez nálunk nem olyan egyszerű, mint az angolban, ugyanis a japán hangzás közelebb áll a magyarhoz, így egy közvetlen átírat pontosabb képet adhat egyes szavaknál.) A lényeg, hogy idehaza a könyvkiadóknál és az újságoknál a Keleti nevek magyar helyesírása című kötet az irányadó, ahol röpke 960 oldalon elmélyedhetünk a dologban.
Van egy nagyon jó áttekintő a Wikipédián is.


Eddig egyszerű, ugye? 
Igen ám, de a nyelv élő dolog. Folyamatosan változik, átvesz és beépít idegen szavakat.

2018. december 7., péntek

Hogyan lehet valaki szerkesztő? Ki a jó szerkesztő?

Az első bejegyzésben írtam, hogy a blog már egy ideje érett, de a végső lökést Hegedűs Ilona kérdéssora adta egy Fb csoportban. Ott jöttem rá, mennyire nincs szakmai beszélgetés a neten. Rengeteg amatőr írástechnikai oldal van, de szerkesztéssel foglalkozó egy sem. 
Ilona most feltette ezeket a kérdéseket interjú formájában is (köszönöm szépen!) és nagyon jól előhívott vele olyan gondolatokat, melyeket még sosem írtam le sehová, csak szerkesztőképzésen mesélek róla:

A hazai könyvkiadás hatalmas terület, és csak egy szegletét látom. Pont ezért nagyon kíváncsi vagyok, másnak milyen tapasztalatai vannak, miket tanult képzéseken, vagy autodidakta módon szerkeszt-e, milyen mondjuk a szépirodalom felől jövő szerkesztőknek stb. 
Gyertek, meséljetek! :)

2018. november 29., csütörtök

Előadás: "Tehetséges vagyok?"


Ugyan előadásként szoktam címkézni, hiszen csak én beszélek, de alapvetően egy gyakorlati alkalomra, egy igazi önismereti körre hívok mindenkit, aki szeretné tudni, hogy miben tehetséges, és ezt hogyan bonthatná ki. :)


A tehetség sokkalta több és bővebb, mint amit az emberek gondolnak. Olyan kincsesbánya rejlik önmagunkban, amit hatalmas öröm felfedezni akár író, akár más szeretne lenni az ember. Egy ilyen különleges kalandra indulunk.
Szeretettel várok mindenkit, tarts velünk a december 8-án :)



2018. november 28., szerda

Az alkotói lét csapdái 3.

Folytatódik Kulcsár Zsuzsa Az alkotói lét csapdái című cikkének ismertetése (2001, Eötvös Kiadó, Tanulás, kezdeményezés, alkotás c. kötet). (Kértétek, hogy néhol fordítsam le a szakszöveget, így zárójelben pár magyarázatot is fűzök hozzá.)
Az életkrízis és kreativitás kapcsolatát is tanulmányozták a tudósok. May szerint a betegségeknek vannak pozitív üzenetei; a szenvedés olyan mély rétegekbe vihet, ahol megszületik a kreativitás. (Nem véletlen a kamaszkori hatalmas versözön. Olyankor erősebbek és szélsőségesebbek az érzések, szenvedések.)
Singh az extrém időnyomás kérdését vizsgálta, 1832-ben Galois-t párpajra kényszerítették, és tudta, hogy nem nyerhet. Így előző éjjel 60 oldalban papírra vetette a matematikai analízis kapcsán a gondolatait, majd másnap meghalt. Kora ismert matematikusainak hatalmas fejtörést okozva.  (A profi írók szerint is a legjobb múzsa a határidő.)
Stephen Hawking fizikus hihetetlen szellemi teljesítménye – saját bevallása szerint – az izomsorvadás és a véges idő következménye. Akit bővebben érdekelnek életutak George Pickering Kreatív betegség c. könyvében megtalálja Drawin, Florence Nightingdale, Freud, Proust, Browning életét.
Kulcsár szerint a lényeg itt az időnyomás, az eltereléstől mentes körülmény, a szélsőséges élményvilág, mely alterált (megváltozott) tudatállapotot hoz létre és így megváltozik az idegrendszeri szabályozás.

Az alkotói lét csapdái 2.

Kulcsár Zsuzsa: Az alkotói lét csapdái című tanulmányáról (2001, Eötvös Kiadó, Tanulás, kezdeményezés, alkotás c. kötet) beszélgettünk.
Most a cikk folytatása következik. (Nemcsak írók, hanem más művészeti ágakban tevékenykedők, illetve tudósok vizsgálata is szerepel.)
Kreativitás és féltekei funkciók:
A kreatív személyekre jellemző, hogy a két agyfélteke jobban együttműködik az átlagosnál, Arieti egyenesen “mágikus szintézis”-ről beszél. Carlssonék 2000-ben megmérték a regionális agyi vérkeringést (rCBF) a szokatlan használat-teszt felvételekor. Az alacsony kreativitású személyek balféltekei aktivitást mutattak, a magas pontszámúaknál viszont a bilaterális prefrontális régók működtek.
Miller szerint ha a bal féltekéhez kötött józan gondolkodás és észlelés (kogníció) és a jobb félteke érzelmi működése (affekció) könnyen átjárható, az egyben azt is jelenti, hogy megszűnik a kölcsönös gátlás, és ez megfosztja az idegrendszert a stabilitástól. A könnyű féltekei átjárhatóság jele a Janus-arcú gondolkozás, azaz a kétértelműség tűrése.